Test vyvinutý na slovensku
Kromoszóma rendellenességek
Kromoszóma rendellenességek
Egy ember örökletes információi a dezoxiribonukleinsav (DNS) kémiai nyelvén vannak írva. A DNS a sejtmag struktúráiban, a kromoszómákban raktározódik. Az egészséges emberi sejt magja 46 kromoszómát tartalmaz párokba rendezve (23 az apától és 23 az anyától). Az azonosítás megkönnyítése érdekében az egyes kromoszómapárokat 1-től 22-ig számozzuk. Az utolsó kromoszómapár a nemi kromoszómák. X-nek és Y-nak jelöljük. Ha az XX pár jelen van, akkor női nemről van szó, hím egyednél az XY párt találjuk.
Egy egészséges sejtben 46 kromoszóma van párokba rendezve. Előfordul azonban, hogy véletlenszerű osztódási hiba lép fel, és kromoszómapár helyett egy hármas van jelen a sejtben, akkor triszómiáról beszélünk, vagy hiányzik egy kromoszóma egy párból, amit monoszómiának nevezünk. A kromoszómák számának bármilyen változása komoly hatással lehet a magzat további fejlődésére. Hasonlóképpen egy véletlenszerű hiba a kromoszóma egy részének elvesztését (delécióját) vagy megsokszorozódását (duplikációját) eredményezheti, ami szubkromoszómális aberrációt okozhat.
Triszómia – véletlenszerű osztási hiba
A triszómiák nem az ősöktől örökölt családi genetikai rendellenességek. Ez szinte mindig egy új hiba, amely az embriófejlődés korai szakaszában jelentkezik. Triszómiák kialakulásának kockázata az anya életkorával nő. A leghíresebb triszómia a 21-es triszómia, amely az úgynevezett Down-szindrómát okozza. Lényegesen ritkább a 18-as triszómia (Edwards-szindróma) és a 13-as triszómia (Patau-szindróma). Gyakoriak az X és Y nemi kromoszómák számának zavarai. A kockázatukat a TRISOMY XY teszt vizsgálja.
Az anya tájékoztató korkockázata Down-szindrómás gyermek születése esetén
1 az 1000-ből
30 évkörüli nők esetében
1 az 100-ből
40 évkörüli nők esetében
1 az 10-ből
50 évkörüli nők esetében
Milyen kromoszóma
rendellenességeket vizsgálunk?
A kromoszóma rendellenességek számos, súlyos klinikai képpel és rossz prognózisú betegséget okozhatnak. Tesztjeink a leggyakoribbakat vizsgálják.
Down-szindróma – 21-es triszómia
A Down-szindróma oka a 21-es triszómia – egy extra 21-es kromoszóma által okozott betegség. A Down-szindrómás terhességeknek csak kétharmada végződik normális születéssel. A terhességek körülbelül 30%-a spontán vetéléssel végződik. A betegség komoly hatással van az általános növekedésre és fejlődésre, valamint a testalkatok kialakulására. Jellegzetes arckifejezéssel, valamint pszichológiai és mentális funkciók különböző mértékű zavarával jár. Gyakori szövődmény az immunrendszer, a keringési rendszer vagy az emésztőrendszer rendellenességei. A 21-es triszómiában szenvedő gyermekek, fogyatékosság mértékétől függően, speciális orvosi ellátást igényelnek. A Down-szindróma egyes eseteiben azonban a tünetek enyhébbek lehetnek, és hosszú életet tesznek lehetővé.
Edwards-szindróma – 18-as triszómia
Az Edwards-szindrómát a 18-as kromoszóma triszómiája okozza. Ennek a kromoszóma-rendellenességnek a következményei súlyosak – a gyermek alacsony születési súllyal születik, feje rendellenes, állkapcsa kicsi, szája kicsi, gyakran ajak- és szájpadhasadékkal rendelkezik. Légzési, étkezési problémái vannak, és szívproblémák is társulhatnak hozzá. A prognózis nagyon kedvezőtlen. Az Edwards-szindrómával összefüggő terhességek magas vetélési rátával járnak, és a legtöbb élve született gyerek nem él tovább 1 évnél.
Patau-szindróma – 13-as triszómia
Ha a 13-as kromoszóma triszómiája fordul elő, Patau-szindrómáról beszélünk. A 13-as triszómia súlyos genetikai rendellenesség, amely a test minden szervét érintheti, beleértve az agyat, a szívet és a veséket is. A gyermekek szájpadhasadékkal, deformált végtagokkal születhetnek. Az ilyen születési rendellenességben szenvedő egyéneknek nagyon kicsi az esélye a túlélésre. A Patau-szindrómás terhességeket a spontán vetélés vagy halvaszületés nagy kockázata jellemzi.
TURNERAV-SZINDRÓMA – 45,X
„Egy nemi kromoszóma hiányzik a kromoszómakészletből, és a gonoszóma-komplementer csak egy X-kromoszómát tartalmaz. A Turner-szindróma előfordulási gyakorisága 1:2500 született lánynál. A kezeletlen esetek kialakult klinikai képének döntő tünete az alacsony termet (születéstől vagy korai korban), a másodlagos szexuális jellemzők, köztük az amenorrhoea, hiányos fejlődése és a meddőség. A szexuális jellemzők növekedési és fejlődési zavara részben hormonpótlással kezelhető, és az utóbbi években egyre sikeresebb. A meddőség kezelése fejlettebb asszisztált reprodukciós technikákkal lehetséges.
Számos egyéb tünet eltűnik (pl. nyiroködéma) vagy csökken (pl. pterygium és pajzs-mellkas) idővel vagy kezeléssel. A Turner-szindróma képébe azonban beletartoznak a veleszületett vesehibák és szívfejlődési rendellenességek is.”
KLINEFELTER SZINDRÓMA – 47,XXY
(Legalább) egy extra X-kromoszóma van egy kromoszómakészletben, amely egyébként férfi XY kromoszóma-komplementet tartalmaz. A Klinefelter-szindróma incidenciája 1:500 született fiúra. A kezeletlen esetek kialakult klinikai képének döntő tünete a női nem teljesen kifejezett másodlagos szexuális jellemzőkkel (gynecomastia, gynoid obesitas), nem teljes pubertással és meddőséggel társuló nagyobb növekedés. Halkabbak és érzékenyebbek, beszédfejlődési és tanulási zavaraik vannak. A nemi szervek területén jellemzőek a kicsi és/vagy le nem ereszkedett herék és kisebb pénisz, gyakori a hypospadiasis. Más férfiakhoz képest nagyobb a kockázatuk az XX kromoszóma-komplement által érintett betegségekre, például a mellrákra. A tesztoszteronhiány, a nem teljes pubertás és a szexuális jellemzők kialakulása részben kezelhető hormonpótlással. A meddőség kezelése fejlettebb asszisztált reprodukciós technikákkal lehetséges.
A vonatkozó iránymutatások többsége nem javasolja, hogy a terhes nőt tájékoztassák a Turner- vagy Klinefelter-szindróma gyanújáról, és nem javasolják az invazív módszerrel (pl. amniocentézis) történő igazolást.
Ezen ajánlásoknak megfelelően a TRISOMY teszt eredményében közöljük a valószínű nemi hovatartozást, és nem teszünk említést a megváltozott számú gonoszóma másodlagos leletéről. A TRISOMY + teszt elvégzése előtt a várandós nő az általános indikációs kritériumok betartása mellett döntse el, hogy szeretné-e tudni a magzat fiziológiás kromoszómális nemét, ha igen, akar-e tájékoztatást kapni a Turner- vagy Klinefelter-szindrómáért felelős 45,X vagy 47,XXY szindrómák lehetséges leleteiről. Az autoszomális aberrációkhoz (különösen a 21-es, 18-as és 13-as kromoszóma triszómiáihoz) képest csökken a terhességmegszakítási kérelmek száma, ha a prenatális genetikai diagnózis során gonoszómális aberrációt (45,X és 47,XXY) találnak. Ezért tiszteletben tartjuk azokat az ajánlásokat, amelyek csak posztnatálisan javasolják a gyanúra vonatkozó tájékoztatást és/vagy a differenciáldiagnózis elvégzését, és a várandós nő kívánsága szerint, a beutaló orvos nyilatkozata alapján kínálunk ilyen szolgáltatást.
XYY és XXX szindrómák
A szindróma 1:1000 fiúgyermeknél fordul elő. A klinikai kép nem feltűnő. Az XYY férfiak átlag feletti magassággal és fiziológiás szexuális fejlettséggel rendelkeznek. Gyermekkorban az XYY-szindrómának enyhe rendellenességeket tulajdonítanak (beszéd, tanulás, motoros készségek, érzelmek fejlődésének zavarai, valamint az ún. autista spektrum területéről származó tünetek).
A szindróma 1:1000 lánygyermeknél fordul elő. A klinikai kép nem feltűnő. Az XXX nők átlag feletti magassággal és fiziológiás szexuális fejlettséggel rendelkeznek. Gyermekkorban az enyhe rendellenességek a XXX-szindrómának tulajdoníthatók (beszéd, tanulás, motoros készségek, érzelmek fejlődésének zavarai), gyakoribbak a veleszületett vesehibák.
A vonatkozó iránymutatások többsége nem javasolja, hogy tájékoztassák a várandós nőt az XYY ill. XXX megállapításáról, és nem javasolja az invazív módszerrel (pl. amniocentézis) vett mintából történő ellenőrzést. Ezen ajánlásoknak megfelelően a TRISOMY teszt eredményében közöljük a valószínű nemi hovatartozást, és nem teszünk említést a megváltozott számú gonoszóma másodlagos leletéről. A TRISOMY + teszt elvégzése előtt a várandós nő az általános indikációs kritériumok betartása mellett döntse el, hogy szeretné-e tudni a magzat fiziológiás kromoszómális nemét, ha igen, akar-e értesülni az XYY és XXX szindrómák lehetséges leleteiről, vagy csak a Turner- vagy Klinefelter-szindrómáért felelős 45,X vagy 47,XXY leletekről (a fent felsorolt korlátozásokkal).
MIKRODELÉCIÓS SZINDROMÁK
A biológiai és technikai korlátok miatt a mikrodeléciós szindrómák vizsgálatának pontossága alacsonyabb a 21-es, 18-as, 13-as triszómiához képest. A népességben előforduló mikrodeléciók alacsony előfordulása miatt nem állnak rendelkezésre olyan validációs vizsgálatok, amelyek megbízhatóan igazolnák a teszt pontosságát ezekre a szindrómákra.
Szindróma megnevezése
DiGeorge-szindróma
1p36 deléciós szindróma
Prader-Willi és Angelman szindróma
Cri-du-chat szindróma
Wolf-Hirschhorn szindróma
DIGEORGE-SZINDRÓMA 22q11.2
Ez a leggyakoribb mikrodeléciós szindróma. Súlyos, csak néha tünetileg részben kezelhető betegséget okoz, amely bármely rendszerben és a test bármely részén megnyilvánulhat. A fő jellemzők veleszületett szívhibák, immunrendszeri zavarok, veseproblémák és hasadások, gyakran súlyos mentális retardáció. A betegség manifesztációi igen változatosak, egyes esetekben (kevésbé kifejezett tünetek esetén) családi átvitel és családon belüli variabilitás is feltételezhető.
Ez egyben az egyik leggyakoribb mikrodeléciós szindróma. Az 1p36 deléció következménye egy nagyon súlyos és gyógyíthatatlan betegség, jelentősen heterogén tünetekkel. Fő jellemzők a mentális retardáció viselkedési zavarokkal, növekedési elmaradás és hipotónia.
PRADER-WILLI-SZINDRÓMA és ANGELMAN-SZINDRÓMA 15q11
„Mindkét eltérő klinikai képű szindrómát kromoszóma szinten a 15. kromoszóma döntő régiójának ugyanazon szakaszában lévő gének elvesztése vagy hibás működése okozza. Ezért nem várható el, hogy a mikrodeléciós szűrés e két szindróma minden valódi esetét rögzítse.
A Prader-Willi-szindrómát hipotónia, gyenge szopási reflex és születéstől fogva a boldogulás hiánya jellemzi, de a második életév után éppen ellenkezőleg, hiperfágia és elhízás. A mentális retardáció enyhébb, de az impulzivitás mellett számos egyéb viselkedési zavar is előfordul.
Az Angelman-szindróma tünetei enyhébbek, a klinikai kép általában nem egyértelmű születéskor, és az első életév körül alakul ki. Pszichomotoros fejlődés és beszédfejlődés elmaradásaként nyilvánul meg. A mérsékelt mentális retardáció fokozatosan jelentős viselkedési zavarokkal jár.”
CRI-DU-CHAT SZINDRÓMA 5p15
A Cri-du-chat (macskanyávogásos betegség) elnevezés ennek a szindrómának az újszülött korban megjelenő vezető klinikai tünetére utal, amely a jellegzetes arcdiszmorfiával együtt megkülönbözteti a növekedési retardációval, pszichomotoros retardációval, mikrokefáliával és hipotóniával járó egyéb betegségektől. A deléció mértéke korrelál a fogyatékosság súlyosságával.
WOLF-HIRSCHHORN-SZINDRÓMA 4p16.3
Ennek a szindrómának is van jellegzetes arckifejezése mikrokefáliával, hypertelorizmussal, kiálló szemekkel és rövid filterrel. A növekedési és pszichomotoros retardáció súlyos, és más súlyos tünetekkel is jár, mint például hipotónia, epilepsziás rohamok és a belső szervek (szív, vese) veleszületett fejlődési rendellenességei.
Tesztek áttekintése